Debrecenben alapítja meg európai központját az indiai Ajurvéda Akadémia

Egyetem

Szilvássy Zoltán rektor mutatta be csütörtökön Madhaw Singh Baghel professzort, a Debreceni Egyetem Ajurvéda Tanszékének vezetőjét.

– A Debreceni Egyetem egészségipari vállalatokhoz fűződő szoros kapcsolata, valamint az intézmény széles képzési spektruma is szerepet játszott abban, hogy Debrecenben alapítja meg európai központját az indiai Ajurvéda Akadémia – jelentette be Szilvássy Zoltán rektor csütörtökön a Debreceni Egyetemen tartott sajtótájékoztatón, ahol bemutatkozott Madhaw Singh Baghel professzor, az egyetemen létrejövő Ajurvéda Tanszék vezetője.

A rektor elmondta, hogy az indiai szakemberek olyan helyszínt kerestek, ahol egyszerre vannak jelen az orvos-, bölcsészet-, élelmiszer- és természettudományi képzések. Az Ajurvéda Tanszéket a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben a Tradicionális Kínai Phytopharmacológiai Nem Önálló Tanszék alapjain hozzák létre, de az egyetem több kara is bekapcsolódik majd a képzésbe, a Bölcsészettudományi Karon például hindi és szanszkrit nyelvoktatás indulhat. Az együttműködést nagymértékben segíti a magyar-indiai kormányközi megállapodás, amely a program finanszírozásáról is rendelkezik, így például az indiai vezető bérét is az indiai kormány fizeti.

Madhaw Singh Baghel professzor kifejtette: az indiai Ajurvéda Akadémia célja Európában, hogy kutatásokkal igazolják az ajurvédikus orvoslás eredményességét, illetve a hagyományos indiai gyógymódot kombinálják a nyugati orvostudomány módszereivel. Az indiai szakemberek több európai város egyetemét meglátogatták, végül Debrecen mellett döntöttek.

– Az ajurvéda maga az élet tudománya, Indiában ötezer éves története van. Azon a felismerésen alapul, miszerint megfelelő életmóddal a betegségek megelőzhetők. Miközben a modern orvostudomány a kezelésre koncentrál, addig az ajurvédánál a megelőzés és a gyógyítás együtt van jelen. Olyan, a nyugati orvostudomány számára nagy kihívást jelentő betegségeket is hatékonyan kezelünk, mint például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór – hangsúlyozta Madhaw Singh Baghel.

A professzor hozzátette: az ajurvédában az egyéni adottságokat, a beteg személyiségét is figyelembe veszik, így személyre szabott gyógymódot tudnak kialakítani, ha pedig valaki egészségesebb életmódra vált, akkor a szedett gyógyszerek is jobban hatnak.

Az együttműködés kapcsán Szilvássy Zoltán elmondta, hogy a hallgatóknak felületes ismeretei már vannak a tradicionális ázsiai gyógymódokról, hiszen azok évek óta részei a tananyagnak, de most mélyrehatóbb ismereteket szerezhetnek. A diákok mellett pedig a gyakorló orvosok is megismerkedhetnek az ajurvéda módszereivel. A rektor szerint a közös munka eredményei először a kutatási területeken jelennek majd meg – példaként hozva a Debreceni Egyetemen folyó érző idegrendszerrel kapcsolatos vizsgálatokat –, s majd csak később terjedhetnek el a mindennapos gyógyászatban. Szilvássy Zoltán hozzátette: jövő év elején újabb indiai látogatók érkeznek Debrecenbe. Februárban gyógyszergyárak képviselőivel tárgyalnak majd, akik egy új gyár létrehozásának lehetőségét vizsgálják az egyetemi tudásra és az intézmény köré szerveződött akkreditált klaszterrendszerre alapozva.
***
Prof. Madhaw Singh Baghel az Ajurvédikus Posztgraduális Oktatási és Kutatási Intézet igazgatója a Gujarati Ajurvéda Egyetemen, emellett többek között a WHO ajurvédikus orvoslással foglaló központjának vezetője is. A 61 éves professzor négy nyelven beszél, 33 éve oktat és 12 éve dolgozik igazgatóként. Az 1967-ben alapított Gujarati Ajurvéda Egyetem Gujarat tartomány Jamnagar városában fekszik, amely az ajurvédikus orvoslás központja Indiában.

unideb.hu