A Budai Központi Kerületi Bíróság a devizahitelezés kérdéskörével kapcsolatban arról kérte ki az
Európai Bíróság véleményét, hogy a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen
feltételekről szóló irányelvvel ellentétes-e egy olyan szerződési feltétel, amely alapján a
hitelintézet a folyósítási árfolyamot nem magában a devizahitelszerződésben, hanem csak egy
ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg, amelyet az adós nem írt alá. Az
említett magyar bíróság közvetetten a Kúria a devizahitelezés tárgyában született 1/2016-os
jogegységi határozatának az irányelvvel való összhangját is meg kívánja vizsgáltatni a Bírósággal,
mivel úgy véli, hogy e jogegységi határozat az uniós jogszabály szellemével ellentétes módon
zöld utat adott a vitatott szerződési feltétel alkalmazásának.
A mai napon meghozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó szerződési
feltétel a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát határozza meg, ami annyit jelent, hogy az irányelv
értelmében e feltétel tisztességtelensége csak akkor vizsgálható, ha azt világosan és érthetően
fogalmazták meg (az ítélet 30-31. pontjai). Azt, hogy ez így történt-e, a Budai Központi Kerületi
Bíróságnak kell megvizsgálnia (35).
Amennyiben a magyar bíróság arra a kivetkeztetésre jutna, hogy a kérdéses feltétel nem került
világosan és érthetően megfogalmazásra, úgy sor kerülhet annak megvizsgálására, hogy e
feltétel tisztességtelen-e, azaz, hogy a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek
szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz-e elő a
hiteladós fogyasztó kárára (37-38). Ennek megvizsgálása szintén a Budai Központi Kerületi
Bíróság feladata.
Abban az esetben, ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, úgy e
feltétel az irányelv értelmében nem jelenthet kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ugyanakkor a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha e feltétel kihagyásával is
teljesíthető (41). Ennek értékelését is a Budai Központi Kerületi Bíróságnak kell elvégeznie.
Következésképpen a 1/2016-os jogegységi határozatban megjelenő azon magyar szabályozás,
amely nem minősíti semmisnek a jelen ügy tárgyát képező szerződési feltételt tartalmazó
devizahitelszerződéseket, csak akkor lenne összeegyeztethetetlen az irányelvvel, ha
e feltételt nem fogalmazták meg világosan és érthetően, és
e feltétel tisztességtelensége megállapításra kerül, és
a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető (44).
E tájékoztató a sajtó részére készített nem hivatalos kiadvány, amely nem köti a Bíróságot.
curia.europa.eu
