KSH: az előzetes adatnál is jobban, 5,2 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben

Gazdaság

A bruttó hazai termék (GDP) 4,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit a harmadik negyedévben, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 5,2, az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal nőtt – jelentette szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A november 14-én kiadott első becslésnél is jobbak az adatok. Akkor a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 5,0 százalékos gazdasági növekedést jelzett a KSH. Az előző negyedévhez mérten pedig 1,2 százalékos növekedést jelentett.

A korábban közölt volumenindex revízióját elsősorban a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítménye és a nagyobb hozzáadott érték tartalmú ipari ágazatok jelentős növekedése magyarázza – tette hozzá szerdai jelentésében a KSH.

Az év első három negyedévében 4,8 százalékkal nőtt a GDP a múlt év azonos időszakához mérve.
A harmadik negyedévben a szolgáltatások kiigazítatlan bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el 6,9 százalékkal a második negyedévi 8,2 százalékot követően. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 6,4 százalékkal nőtt, szintén lassabban az előző negyedévi 7,0 százalékos ütemnél. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban a hozzáadott érték 5,1 százalékkal emelkedett, gyorsabban az előző negyedévi 4,9 százalékos éves ütemnél. A szállítás, raktározás teljesítménye 3,7 százalékkal emelkedett az előző 5,8 százalék után.

A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,5 százalékkal növekedett.
A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke a tavalyi harmadik negyedév szintjén stagnált.
Az ipar teljesítménye 2,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal nőtt az előző év harmadik negyedévéhez mérten, ami szintén szerényebb az előző negyedévi 3,8, illetve 4,3 százalékos éves összevetésű növekedésnél. A gép és gépi berendezés gyártása, valamint a közúti jármű gyártása kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyike növekedést mutatott – fűzte hozzá jelentésében a KSH.

Az előző negyedévhez viszonyítva a mezőgazdaságban hozzáadott érték 3,0 százalékkal, a szolgáltatások teljesítménye 0,9 százalékkal nőtt. A feldolgozóipar 1,4 százalékkal visszaesett az előző negyedévhez mérve, az építőiparban termelt új érték 7,6 százalékkal nőtt az előző negyedévben is kimagasló 7,3 százalékos emelkedés után.
Az építőipar teljesítményének emelkedése a második negyedévi 23,8 százalékról 27,5 százalékosra gyorsult, a mezőgazdaságé pedig 2,0 százalékról 3,4 százalékosra.

A bruttó hazai termék harmadik negyedévi, 4,9 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,2, az építőipar 1,1, az ipar 0,6 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (0,7 százalékpont), illetve a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (0,5 százalékpont) hozzájárulása volt a legjelentősebb – közölte KSH.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, ami alig 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előző negyedévinél, de ebben az évben a legszerényebb ütem. A háztartások vásárolt fogyasztásának növekedési üteme is ugyanígy, 0,1 százalékponttal 5,3 százalékosra mérséklődött. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal nőtt, azaz a külföldi költekezés csökkent. A kiadási csoportok közül az átlagot meghaladóan emelkedett a szabadidő, kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, a hírközlés, a közlekedés, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások volumene – tette hozzá a KSH. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 2,2 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,0 százalékkal lett nagyobb, az előző negyedévi 9,5 százalékos növekedés után.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás – a beruházás – továbbra is jelentősen, 20,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, az építési beruházások volumene még nagyobb ütemben nőtt, mint a gépek, berendezések vásárlása.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 14,9 százalékkal nőtt, amiben a készletek 70,9 milliárd forintos csökkenése is megjelent.

A külkereskedelmi forgalomban folyó áron az egy évvel korábbinál alacsonyabb, 443,7 milliárd forint aktívum keletkezett, 293,9 milliárd forinttal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az áruforgalomban a kivitel 3,2, a behozatal 6,6 százalékkal bővült, az egyenleg 289,4 milliárd forint deficitbe fordult, így 351,7 milliárddal romlott a tavalyi év azonos időszakához képest. A szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 4,2, importja 2,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a 733,1 milliárd forintos aktívum 57,8 milliárddal nagyobb a tavalyi harmadik negyedévinél.

A GDP harmadik negyedévi 4,9 százalékos bővüléséhez a végső fogyasztás 2,7, a bruttó felhalmozás 4,0 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,7 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bővülését.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.