A könyvtári ágazat Magyarország legnagyobb és legkiterjedtebb kulturális hálózata, hiszen minden településen elérhető könyvtári szolgáltatás – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára pénteken Kecskeméten.
Vincze Máté a Betűkben (is) összekapcsolva – Határtalan könyvtári megoldások címet viselő regionális és határon túli könyvtárszakmai konferencián arról beszélt, hogy a könyvtári szolgáltatások az elmúlt évtizedekben sokat változtak, hiszen interaktív és közösségi terekként működve a könyvtárakban ma már nemcsak olvasásnépszerűsítés, hanem közösségápolás és közösségteremtés is folyik.
Elsődleges kulcsnak nevezte a könyvtárakat és a könyvtári közösségeket abban, hogy a következő nemzedék értelmező, figyelmes olvasóvá váljon, aki felismeri és értékeli a magyar kultúra páratlan gazdagságát
– tette hozzá.
Vincze Máté arról is beszélt, hogy a könyvtári rendszer évi 35 milliárd forintból működik, amely a kultúra ágazatai közül leginkább a szubszidiaritás elvére épülő hálózat. Nagyon sok minden helyben dől el, nem egy központilag irányított hálózat, hanem a vármegyei, a regionális és a helyi könyvtárak egyaránt nagy autonómiát kapnak, az Országos Széchényi Könyvtárban működő könyvtárintézet pedig módszertani koordinációt és jó gyakorlatok átadását végzi – sorolta.
Hangsúlyozta, hogy napjainkban a könyvtárakban az olvasásnépszerűsítés, a könyvtárolvasók és a könyvtárlátogatók bevonzása egyre inkább a fókuszba kerül, amelyhez Magyarország kormánya számos támogatást nyújt.
Most zajlanak az Országos Dokumentumellátási Rendszer szolgáltatásainak, illetve a vármegyei hatókörű városi könyvtárak állományvédelmi támogatását célzó pályázatok és a könyvtári kihívás második fordulója.
Beszélt arról is, hogy a könyvtári és a közgyűjteményi dolgozókkal együtt, a kulturális dolgozók – mintegy 41 ezer ember – munkája elengedhetetlen, különösen nehéz gazdasági helyzetben.
Magyarország kormánya azonban a nehézségek ellenére is vállalja a kulturális területen dolgozók 15 százalékos béremelését, amelyet a februári fizetéssel kapnak meg január 1-jéig visszamenőleg – tette hozzá.
Rózsa Dávid, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója szerint jelenleg a világban “a könyves reneszánsz kora zajlik”.
Mint mondta:
az előrejelzések alapján az látszik, hogy 2027 év végéig a világ könyvpiacának értéke meghaladja majd a 100 milliárd dollárt – emelte ki, hozzátéve, hogy mindenütt a nyomtatott könyveket keresik a felhasználók. Egyedül Kínában haladta meg az e-könyvek piaci értéke hagyományos könyvekét – tette hozzá.
Kifejtette, hogy a magyar könyvpiacon – amelynek értéke 70 milliárd forint – a nyomtatott könyvek piaci részesedése 95 százalék.
Felidézte, hogy egészen 2019-ig lassan, de biztosan csökkent a kölcsönzött dokumentumok száma, de a világjárványt követően a könyvpiaci növekedéssel párhuzamosan a könyvtárhasználatra vonatkozó adatok is, a kölcsönzött dokumentumok adatai is folyamatosan emelkednek.
Rózsa Dávid szerint jelenleg mintegy 1,8 millióan használják a könyvtárakat, beleértve a könyvtári programok résztvevőit is, míg a rendszeres vagy alkalmi kölcsönzők száma 1,3-1,4 millió fő. A könyvpiacon nagyjából pedig 1,5 millióan vannak jelen több-kevesebb rendszerességgel könyvvásárlásokon keresztül.
Azt mondható tehát, hogy “van Magyarországon egy nagyjából másfél milliós tábor, amelyik elkötelezett az olvasáskultúra, a könyvkultúra értékei iránt” – fogalmazott.
Bán János, Kecskemét kultúráért felelős alpolgármestere szerint a könyvtárosok közösségszervező és identitásmegtartó munkája meghatározó szerepet játszik a jövő generációjáért folytatott közös küzdelemben.
A könyvtár ennek egyik legfontosabb terepe, nemcsak a könyvek, hanem az ott folyó szakmai munka miatt is – fogalmazott hozzátéve, hogy az tapasztalható, hogy mindez nem kizárólag a fiatalabb korosztályokat érinti: különösen az idősebbek számára jelent kapaszkodót, akik esetleg egyedül maradtak, és akiknek a közösséghez való viszonyát alapvetően meghatározza, hogy létezik-e befogadó, kulturális találkozóhely.
Bujdosóné Dani Erzsébet a Katona József Könyvtár igazgatója fontos nemzetstratégiai kérdésnek nevezte az olvasáskultúra megerősítését, hangsúlyozva, hogy a gyorsan változó világban ez nem csupán szűk szakmai feladat, hanem szélesebb társadalmi felelősség.
A könyvtárigazgató szerint fontos beszélni arról, milyen feladatok és kihívások elé állítja a könyvtárosokat a gyorsan változó világ, és mennyire összetett munkáról van szó. Mint fogalmazott, ehhez elsősorban értékorientált gondolkodásra, másodsorban pedig arra a szakmai felkészültségre van szükség, amely mindig is jellemezte a könyvtárakat és a könyvtárosokat.
Emellett elengedhetetlen az intézményi együttműködés és a szakmai kohézió, hiszen “az olvasásnépszerűsítés csak akkor lehet igazán eredményes, ha intézményi, regionális és országhatárokon átívelő szemléletben gondolkodunk” – fogalmazott.
(MTI)
