Farkas Bertalan a róla megjelent életrajzi könyvet dedikálta Debrecenben. Kiderült az is, hogy az első és eddig egyetlen magyar űrhajós különleges együttműködésre készül a Debreceni Egyetemmel.
A migrációtól az űrkutatásig egy-egy témát különböző tudományterületek aspektusából dolgoznak fel azok a multidiszciplináris kutatócsoportok, amelyekben például joghallgatók, orvostan-hallgatók, leendő bölcsészek működnek együtt. A tervek szerint az idén nemcsak saját, hanem előzetesen kijelölt kutatási témák közül is választhatnak a hallgatók, az egyiknél az első magyar űrhajós is segíteni fogja a kutatást.
Az egyik projekt a „Földön kívüli élet körülményei” címet viseli, ennek a mentorálásában vesz részt Farkas Bertalan, aki örömmel vállalta, hogy közreműködjön a munkában
– mondta el Mező Ferenc, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karának főiskolai docense a Libri könyvesboltban tartott közönségtalálkozón és dedikáláson. Az egyetemi oktató hozzátette: a kutatásban többek között gépész-, vegyész- és élelmiszermérnök hallgatók dolgoznak majd együtt.
A közönségtalálkozón Farkas Bertalan elmesélte, milyen kalandos út vitte őt az űrbe. Mint felidézte, Gyulaházán nőtt fel, és fiatalon leginkább a foci érdekelte. Egy záhonyi barátja beszélte rá, hogy jelentkezzenek vadászpilótának, a sors iróniája azonban, hogy a barátját nem találták a felvételinél alkalmasnak, míg az eleinte vonakodó Farkas Bertalant igen.
Azt ezt követő évek egy kívülálló számára mesebelinek tűnhetnek: Farkas Bertalan jelentkezett Szolnokra a repülőtiszti főiskolára, ahol a képzés keretein belül három évet a Szovjetunióban is eltöltött. Innen került Pápára, ahol a magyar légierő tisztjeként szolgált. Farkas Bertalan 1978-ban jelentkezett űrhajósnak, a többi pedig innentől kezdve történelem – nem is akármilyen. Hiszen a pilóta első magyarként utazhatott ki a világűrbe, így országos összesítésben Magyarország a hetedik olyan állam volt, ami űrhajóst adott a világnak.
Akkor voltam hihetetlenül boldog, amikor a 93 ezer négyzetkilométeres Magyarországot megláttam a világűrből. Fantasztikus élmény volt
– emlékezett vissza meghatódva az űrhajós.
Felidézte, hogy az űrutazásra magyaros ételkonzerveket is vihetett magával, ez pedig külön büszkeséggel töltötte el, hiszen a szovjet szakemberek nem engedték meg, hogy minden ország készíthessen speciális ételeket az űrbe. A találkozón mutatott is ezekből néhányat, például egy kalocsai mintás konzervet, zacskót, ami levest, kávét, vagy üdítőt tartalmazott, és egy furcsa kis vékony tasakot, amiben krumplipüré volt.
unideb.hu
