Az epilepszia, a leggyakoribb krónikus idegrendszeri betegség, amely a történelem folyamán sokáig misztikus jelenségként volt jelen. A Pécsi Tudományegyetemen végzett kutatások és adatgyűjtések révén a betegség kezelésének hatékonysága tovább javulhat, és csökkenthető a társadalmi előítéletek súlya, amelyek a betegséghez kapcsolódnak.
Dr. Janszky József, a Magyar Epilepszia Liga elnöke és a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója, az epilepsziás rohamokat egy atombomba robbanásához hasonlítja az agyban. Az epilepszia során a neuronok közötti ingerületátvitel felborul, ami különféle, sokszor riasztó tüneteket eredményez. A betegség legnagyobb kihívása a kiszámíthatatlanság: a betegek nem tudják, mikor következik be a következő roham, ami jelentős lelki terheket ró rájuk.
Az epilepsziás esetek körülbelül fele genetikai okokra vezethető vissza.
A rohamok életkoronként változóan jelenhetnek meg. Míg egyes betegeknél a gyermekkori rohamok később elmúlhatnak, másoknál a serdülőkorban kezdődnek és egész életükben fennmaradhatnak. Az epilepsziás betegek 60-70%-a gyógyszeres kezeléssel rohammentessé tehető, de ha a gyógyszerek nem hatékonyak, műtéti beavatkozás is szóba jöhet. A közelmúltban jelentős előrelépések történtek az epilepszia kezelésében.
Az új, célzottabb gyógyszerek, amelyek kevesebb mellékhatással járnak, felváltják a korábbi, súlyos mellékhatásokat okozó készítményeket.
Az epilepsziás fókuszok azonosítására új diagnosztikai eljárások, mint például a sztereotaxiás EEG, állnak rendelkezésre, amelyeket Magyarországon először Pécsett vezettek be. A Pécsi Tudományegyetem keretein belül létrehozott Transzlációs Idegtudományi Nemzeti Laboratórium (TINL) célja, hogy valós adatokat gyűjtsön az epilepsziás betegekről, és azok hatékony feldolgozásával javítsa a kezelési lehetőségeket.
Dr. Tényi Dalma, a klinika orvosa, rámutatott, hogy a jelenlegi adatok alapján nehéz pontosan megmondani, hány ember él epilepsziával Magyarországon, mivel a legtöbb adat nem strukturált.
Az új adatgyűjtő rendszer segíthet az egyes gyógyszerek mellékhatásainak azonosításában és a rohamokat kiváltó triggerek feltérképezésében is. A rohamokat kiváltó tényezők pontos ismerete lehetővé teszi a hatékony prevenciós stratégiák kidolgozását, így csökkentve a betegek pszichés terheit. Ezen kívül az epilepsziával élő betegek körében gyakori depresszió és szorongás adatait is figyelembe veszik a kutatások során.
A jövőbeni adatfeldolgozás 2025 áprilisában kezdődik.
A kutatók remélik, hogy az eredmények hozzájárulnak az epilepsziás betegek ellátásának javításához az egész országban. Dr. Janszky József hangsúlyozta, hogy a cél az, hogy a Pécsett és Budapesten megszerzett tudást más területeken is hasznosítani lehessen. A társadalmi előítéletek leküzdése érdekében fontos, hogy a közvélemény jobban megértse az epilepsziát, és a betegek ne titkolják betegségüket.
Az epilepsziával élők helyzetének javítása nem csak orvosi, hanem társadalmi szintű feladat is, amelynek megvalósítása közös érdek.
(Pécsi Tudományegyetem)
