2024. január 1-jétől, az Európai Unió rendelkezése értelmében az üvegek egy részét, az alumíniumdobozokat és a műanyag (PET-) palackokat vissza lehet váltani Magyarországon. Emellett ki kell alakítani a háztartási szerves hulladékok, a textilanyagok és a veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtési rendszerét is. Az újrahasznosítás kiterjesztésének célja az európai körforgásos gazdaság megteremtése. A részletekről Máthé Katalin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Környezeti Fenntarthatósági Intézet tudományos munkatársa számolt be a Bonum Publicum magazinnak.
„A visszaváltás gyakorlata Magyarországon nem újdonság, a szórakozóhelyeken, fesztiválokon alkalmazott repoharak például kifejezetten népszerűek” – mondta Máthé Katalin. Az uniós visszaváltási rendszer célja, hogy emeljék a PET-palackok újrahasznosítási arányát a jelenlegi mintegy 40 százalékról 90 vagy akár 100 százalékra – jelentette ki. Felhívta a figyelmet arra, hogy hazánkban jelenleg 40 ezer PET-palacknál többet dobunk ki 15 percen belül. Emlékeztetett: az Országgyűlés 2021 elején fogadta el a kötelező italcsomagolás-visszaváltási díjról szóló jogszabályokat. Kiemelte: a bevezetést eredetileg 2023-ra tervezték, ez azonban 2024-re tolódott. Összehasonlításként elmondta: Szlovákiában, Horvátországban és Németországban 10–20 eurócentet számolnak fel a boltok automatáiban visszaváltott csomagolásért, a vásárlók pedig kupon formájában kapják vissza a betétdíjat. Ennek köszönhetően például Szlovákiában az első évet 70 százalékos visszaváltási aránnyal zárták.
Kötelezően és önkéntesen visszaváltási díjas termékek
A szabályozás két kategóriát különböztet meg – emelte ki a szakértő. A kötelezően visszaváltási díjas termékek közé tartozik a tej- és tejalapú italok kivételével minden üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, egy deciliter és három liter közötti űrtartalmú ital – részletezte. Hozzátette: ezek csomagolásán a gyártók kötelesek a jogszabályban meghatározott jelölést elhelyezni. Az önkéntesen visszaváltási díjas termékekről ugyanakkor elmondta: a gyártó a forgalmazóval kötött megállapodás alapján önkéntesen visszaválthatóvá minősíthet termékeket vagy csomagolásokat, amelyek gyártását, illetve forgalomba hozatalát az országos hulladékgazdálkodási hatóságnak be kell jelentenie.
„A visszaváltási díj összege a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható italcsomagolás esetén darabonként 50 forint lesz” – fejtette ki Máthé Katalin, rámutatva: a jogszabályalkotók ezzel kívánják ösztönözni a visszaváltást. Kitért arra is, hogy az önkéntesen visszaváltási díjas termékeknél és az újratölthető palackoknál a visszaváltás összegét a gyártók határozzák meg.
„A visszaváltást a 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező élelmiszerüzleteknek kötelezően visszaváltó automatákkal kell biztosítani” – hangsúlyozta, hozzátéve: hasonló visszaváltási helyeket kell kialakítani az 1000 főnél nagyobb népességű településeken is. Elmondta: az automata működtetésére kötelezett kiskereskedelmi egységeknek a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nél kell regisztrálniuk, a kisebb eladótérrel rendelkező üzletek csatlakozása viszont önkéntes.
„A visszaváltott palackok ellenértékét többféle formában kérhetik a vásárlók: az automata által kinyomtatott utalvány levásárolható vagy készpénzre váltható az adott üzletben, illetve üzletláncban” – részletezte Máthé Katalin. Az erre a célra fejlesztendő applikációról kifejtette: a regisztrált ügyfél az elektronikus ügyfélkódjával telefonja segítségével azonosíthatja magát, majd az automata vonalkód-leolvasójával a visszaváltási díj automatikusan jóváíródik az ügyfélprofiljában rögzített bankszámláján. A visszaváltási díjat mindezek mellett jótékonysági szervezetnek is fel lehet ajánlani az automata kijelzőjén található lehetőség választásával – tette hozzá. Kitért arra is, hogy az átállásra a boltoknak fél évük van. Elmondta, hogy január 1-jétől több mint 2000 automata kezdi meg működését Magyarországon, később viszont az önkéntes jelentkezőkkel együtt a visszaváltók száma elérheti a hatezret is.
Hova kerülnek a többutas csomagolások?
„Az újra felhasználható italosüvegeket, illetve az egyéb, úgynevezett többutas csomagolásokat a korábbi automatákban lehet visszaváltani ezentúl is, de az újaknál is lesz erre lehetőség” – részletezte a szakértő. Kiemelte: a gyártóknak minden italos palackon fel kell tüntetniük egy olyan egyértelmű szimbólumot, amely megmutatja, milyen csomagolási típusról van szó.
„Nem lényeges, hogy melyik boltban vásároltuk meg eredetileg a terméket, még akkor sem, ha saját márkás árucikkről van szó” – hangsúlyozta, emlékeztetve: a visszavitelnél ezek már egységes hulladéknak számítanak, bármelyik üzletláncba vissza lehet vinni őket. Fontos azonban, hogy a többutas palackokat továbbra is csak az azokat forgalmazó üzletekben lehet visszaváltani – emelte ki.
Felhívta a figyelmet arra, hogy január 1-jétől még a polcokon lehetnek a jelölés nélküli palackok is, amelyeken nem lesz az új rendszerben visszaváltható vonalkód, így azokat nem fogja tudni az automata visszaváltani. Kitért arra is, hogy a nagyobb sérülésekkel rendelkező palackokat nem veszi majd vissza a gép.
„A palackokat eddig is a szelektív hulladékgyűjtőbe kellett helyezni, most csak annyi változik, hogy ha nem változtatunk ezen a szokásunkon, akkor ezzel a palackonkénti 50 forintunkat is kidobjuk” – mutatott rá a szakértő, aki szerint a változás fogadtatása a megfelelő tájékoztatástól függ majd. A cél a kommunális (vegyes) hulladék mennyiségének csökkentése, ami miatt a háztartási biohulladék, a textíliák és a veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtése is a 2025-ig bevezetésre váró hulladékhasznosítási rendelkezések fontos mérföldköve – jelentette ki. Kiemelte: azokban a tagállamokban, ahol már korábban bevezették az újrahasznosításra vonatkozó új intézkedéseket, gyors és látványos eredményeket értek el.
Az interjú a Bonum Publicum magazinban jelent meg.
Szerző: Szabó Réka Zsuzsanna
