Az amerikai székhelyű International Society of Dermatology dr. Kemény Lajos bőrgyógyász-immunológus professzort, a Szegedi Tudományegyetem bőrgyógyászati klinikájának egyetemi tanárát bízta meg az International Journal of Dermatology folyóirat főszerkesztői munkájával. A rangos szaklap szerkesztése presztízst jelent a szakmában. Hatvan éves története során a lap szerkesztése először került amerikai egyetemekről Európába, az elmúlt 23 évben a világhírű Mayo Klinika professzorai közül kerültek ki a főszerkesztők.
Az International Journal of Dermatology folyóiratot az Egyesült Államokban alapították az általános bőrgyógyászat, valamint a trópusi betegségekkel kapcsolatos kutatások számára. A lap a világ minden részéről fogad publikációkat, profilja a bőrgyógyászati kutatások széles skáláját fogja át, de fókuszában megőrizte az egészségügyileg kevéssé ellátott területek és a színes bőrű populáció dermatológiáját is. A lapnál évente körülbelül 4500 publikációt bírálnak el, a fő idényben naponta 20-25 tudományos cikk érkezik a szerkesztőség szegedi címére.
Dr. Kemény Lajos annak nyomán pályázta meg a szakfolyóirat szakmai vezetését, hogy a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán közel 20 évig tartó tanszékvezetői megbízatása 2023 nyarán lejárt. A Széchenyi-díjas orvos, egyetemi tanár a bőrklinikán végzett gyógyítói és kutatói munkája mellett vállalt új tisztségéről elmondta, a folyóiratnál minden tudományos szerkesztő pénz nélkül dolgozik, mert ez a munka kiemelkedő szakmai presztízst jelent a nemzetközi kutatói világban:
– Az amerikai lap vezetése nemcsak személy szerint jelent kutatói presztízst, hanem a Szegedi Tudományegyetem bőrgyógyászati klinikájának neve is megjelenik a folyóirat első oldalán. Arról nem is beszélve, hogy az évente beérkező 4500 publikáció szakmai levelezésében a nevem után ott áll az egyetem és a klinika neve is. Akik eddig nem tudtak róla a szakmában, most majd megkeresik. Helyenként persze a „rejected” válasz miatt szidnak, de máskor meg örülnek. A főszerkesztői munkát a Szegedi Tudományegyetem is támogatja, részben a szerkesztőségi iroda biztosításával, másrészt a szerkesztőségi munkatársak alkalmazásával.
Dr. Kemény Lajos a Szegedi Tudományegyetem hírportáljának adott interjújában elmondta, hogy kutatói pályája során a bőrgyógyászatban a 2000-es évtized első éveiben a biológiai gyógyszerek megjelenése hozta a legnagyobb hatású áttörést. Ekkor újabb és újabb terápiákat vezettek be, a betegek egyre nagyobb százalékát tudták tökéletesen tünetmentesíteni.
– Olyan fordulópont volt ez, amikor az egész dermatológia átalakult. Nemcsak a pikkelysömör, hanem az ekcéma, az autoimmun hajbetegségek, és egy sor egyéb krónikus, korábban nem gyógyítható bőrbetegség, valamint daganatos betegség vált nagyon-nagyon jó eséllyel kezelhetővé – idézte fel interjújában a bőrgyógyász egyetemi tanár.
Az évek során az új terápiás eljárások alkalmazása egyre több új tudás bevezetését kívánta meg a klinikán:
– A miénk viszonylag kis szakma, de ezen belül is annyira komplexé vált egy-egy terület, hogy már azokon belül a részterületek is további szakmát jelentenek. Nehéz minden területen, minden újat teljesen átlátni, de persze nem lehetetlen, és tanszékvezetőként az is volt a dolgom, hogy átlássam a fejlődést. Úgy szerveztük meg, hogy az adott területért felelős kollégának kellett a továbbiakban figyelemmel követnie a témát. Minden nagyon új eljárásnál a mellékhatásprofil is nagyon új, és a terület alapos megismerése egész embert kíván. Az újabb gyógyszerek hatásmechanizmusának, mellékhatásainak vizsgálata pedig eléggé összetett kutatást igényel, amit el kell végeznünk – mondta dr. Kemény Lajos.
A szegedi professzor munkacsoportja az 1990-es években elsőként dolgozta ki az excimer lézer bőrgyógyászati alkalmazását; ennek az eszköznek köszönhetően ma már évi kétmillió kezeléssel segítenek a betegeknek szerte a világon. Dr. Kemény Lajos így emlékezett a lézeres bőrgyógyászati kezelés kezdeteire:
– Olyan fényterápiás eszközön kezdtünk gondolkodni, amivel fókuszálhatjuk az UV-fényt, hogy a tünetmentes bőrt ne terheljük vele. Könnyen belátható volt, hogy az ilyen lokális, nem széttartó, nagy energiájú fényforrás a lézerek között kereshető. Átmentem tehát Szabó Gáborhoz és Bor Zsolthoz az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékére. Tudtuk, hogy 300 és 320 nanométer közötti UV-spektrumra van szükségünk, és náluk éppen volt egy 308 nanométeres kísérleti lézer, amit nem használtak. Mondták, hogy vigyük nyugodtan. Szabó Gáborral ketten, és ha jól emlékszem, egy beteghordó segítségével toltuk át betegszállító hordágykocsin a méretes eszközt a klinikára, ahol Ignácz Ferenccel és bőrgyógyász kollégákkal még nagyon sokat dolgoztunk rajta.
A professzor interjújában méltatta a bőr immunszerepének kutatását elindító elődjét, Dobozy Attilát, valamint a szegedi bőrgyógyászat molekuláris biológiai kutatásaiban fontos szerepet játszó egykori munkatársát, Széll Márta orvosi genetikus professzort, a Szegedi Tudományegyetem jelenlegi stratégiai rektorhelyettesét. A kutatások új lendületét dr. Kemény Lajos a szövetminták sejtszintű vizsgálatától várja:
– Tudunk már molekuláris genetikát csinálni, a szövetminták szintjén vizsgálni tudjuk az RNS, a DNS, a fehérjék kifejeződését, de ennél több kell ahhoz, hogy egy rangos lapban új eredményeket adjunk el. Ma már sejtszinten kell vizsgálatokat végezni: a beteg szövet sejtjeiben egyenként kell tudnunk, hogyan alakul a fehérjék és a gének kifejeződése, hogyan következnek egymás után, mi mit befolyásol, és ezeket kell tudnunk összerakni. A kutatás a költségekben is elszaladt, valamint ma már rendkívül komoly informatikát kíván. Ezen kutatásainkhoz a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Center of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) nyújt jelentős támogatást. Olyan iránya ez a globális biológiának, amit nem lehet megkerülni. Minden korábbinál robusztusabb adatmennyiséggel kell dolgoznunk, ez pedig olyan jellegű új tudást igényel, amit nem egyik napról a másikra gyűjt össze egy kutatócsoport – fejtette ki dr. Kemény Lajos bőrgyógyász professzor, HCEMM-kutatócsoport-vezető.
(SZTE)
Fotó: SZTE/Kovács-Jerney Ádám
