A nukleárisenergia-felhasználás műszaki, természettudományos, jogi és gazdasági területeinek összekötése jegyében rendezett Interdiszciplináris Energetikai Konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézete, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) és a Magyar Atomfórum Egyesület az ELI ALPS lézeres kutatóintézetben. Az eseményen az SZTE, az ETE és az ELI ALPS háromoldalú együttműködési megállapodásban kötelezte el magát az energetika közfeladataival kapcsolatos kutatási és alkalmazási területek közös segítésére.
Az energetika széles körű interdiszciplináris tudományterületté nőtte ki magát, amelyen mérnökök, természettudósok, közgazdászok és jogászok dolgoznak, a fenntarthatóságot szolgáló energetikai fejlesztések pedig csakis rendszerszemléletű összefogással jöhetnek létre – derült ki az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) és az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Üzleti Jogi Intézet közös konferenciáján. Az esemény fókuszában a nukleáris energiatermelés állt, amelynek interdiszciplináris jellegét mutatja, hogy az egymást követő előadások a magfizikai kutatástól a beruházások műszaki és gazdasági tervezéséig számos ponton reagáltak egymásra. Ugyancsak a határterületek bővülését jelzi az SZTE Üzleti Jogi Intézetében prof. dr. Gellén Klára és munkacsoportja által kiadott Nukleáris jogi ismeretek című kétkötetes alapmű, amelyre a szegedi egyetem jogi karán új szakirányt is alapoztak. (A Gellén Klára, Farkas Csamangó Erika és Molnár Szabolcs által szerkesztett könyv első és második kötete elérhető az SZTE Publicatio Repozitóriumban).
Az Interdiszciplináris Energetikai Konferencia előadásain a jelenlévők első kézből kaptak tájékoztatást a magyarországi nukleárisenergia-felhasználás élenjáró projektjeinek vezetőitől, szakértőitől.
Gulyás Tibor, az Energiaügyi Minisztérium stratégiáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a magyar kormány energiapolitikai fejlesztési céljai között az atomenergiának fontos szerepe van mint karbonsemleges, zöld és fenntartható energiaforrásnak. Ennek két jelentős fejlesztési irányaként a Paksi Atomerőmű blokkjainak további üzemidő meghosszabbítási projektjét, valamint a Paks II. atomerőmű beruházását nevezte meg. Gulyás Tibor többek között kiemelte, hogy a magyarországi energiamixen belül három beavatkozási irányt részesít előnyben a kormány: a földgázigény csökkentését, az alternatív energiaforrások felértékelését, valamint a növekvő villamos energia és rugalmassági igény kiszolgálását.
Dr. Kiss Csaba, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az Atomfórum Egyesület elnöke elmondta, a magyar energiapolitikai prioritások mellett a nemzetközi figyelem is megéledt a magenergia-felhasználás iránt. Dr. Kiss Csaba szerint a 2050-re szóló európai nettó zéró kibocsátási célokat nem is lehetne elérni nukleáris energia nélkül, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentési céljai lényegesen kevesebbe kerülnek, ha nukleáris energiát is termelünk. A szakember a magyar energiatermelés további potenciálját látja a Paks II. beruházásban és a Paks I. üzemidejének meghosszabbításában. Ezeken kívül kiemelte, hogy Magyarországon is elindult egy kisméretű moduláris reaktor tervezési projektje, valamint a szivattyús energiatárolás megvalósíthatóságát is vizsgálják.
A kisméretű moduláris atomerőműveket (Small Modular Reactors, SMR) dr. Horváth Ákos, az Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója mutatta be a hallgatóknak. E reaktortípus kutatása az elmúlt években lendületet kapott; Dr. Horváth Ákos megjegyezte, az SMR esetében a kisebb teljesítményből fakadó hátrányt az ellensúlyozhatja, hogy passzív biztonsági elemek használatával csökkentik a reaktorépítés beruházási költségeit.
A konferencián Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója a nagyberuházás előrehaladásáról adott tájékoztatást. Paks II. területén 2023-ban folytatódtak a terepmunkák, amely eredményeként a hatos blokk területén megtörtént a talajkiemelés -5 méterig, azaz a talajvízszintig. Tavaly novemberben befejeződött a résfal építése, amely 2,7 kilométer hosszan öleli körül a két új blokk területét. Feladata, hogy vízzáró gátként biztosítsa, hogy a talajvíz csak kontrolláltan jusson be a munkagödörbe, amely elsősorban az üzemelő négy atomerőművi blokk miatt fontos. Szintén novemberben vette kezdetét a talajszilárdítási munka, amely során 17 hektáros területen összesen 75 ezer furat készül azért, hogy a munkagödör alatti talaj kellő szilárdságú legyen és biztonságos alapot adjon a nagytömegű nukleáris szigetnek. Mint mondta, azon dolgoznak, hogy az első beton öntésére még idén sor kerülhessen.
Czibula Mihály, a Paksi Atomerőmű további üzemidő-hosszabbítási (TÜH) projektjének vezetőjeként úgy látja, az 1982 óta üzemelő Paksi Atomerőmű annyira magas értékű közvagyon, hogy a szakma kötelessége megvizsgálni további üzemeltethetőségét. Az Országgyűlés 2022. decemberi határozata írta elő az erőmű üzemidejének meghosszabbítási vizsgálatát; a projekt a megújítható berendezések cseréjével további 20+10 éves időszakra biztosítaná Paks I. működését. Czibula Mihály szerint amennyiben a projekt túlesik a szigorú környezetvédelmi engedélyezésen, megvalósítása egyetlen napot sem késhet majd, hiszen a TÜH nélkül 2032. december 31-én a paksi 1-es blokkot le kellene állítani, ami súlyos következményekkel járna a magyar gazdaságban.
Prof. Dr. Szabó Gábor kísérleti lézerfizikus, az ELI ALPS ügyvezetője a Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS közös lézeres transzmutációs kutatási projektjét mutatta be a konferencián. A kiégett nukleáris fűtőelemek kezelésére Toshiki Tajima és az ELI ALPS-szal, valamint az SZTE-vel is szoros kapcsolatban álló Nobel-díjas Gérard Mourou javasolta, hogy lézeres eljárással állítsanak elő a nukleáris hulladékban jelenlevő hosszú élettartamú aktindák felezési idejét lecsökkentő neutronnyalábot. A lézeres neutronelőállítás célkitűzését dr. Osvay Károly és dr. Szabó Gábor a Magyar Tudomány 2020. decemberi számában publikálták. Az akkor kitűzött neutronfluxust az ELI ALPS-ban és az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén folytatott fejlesztéssel mostanra meghaladták. A nemrég elért másodpercenkénti 3×108 neutronszámot már ígéretes sugárbiológiai kísérletekben is használják. Dr. Szabó Gábor elmondta, hogy a lézeres neutronforrás további fejlesztését Carlo Rubbia Nobel-díjas olasz fizikus, egykori CERN főigazgató korábbi csoportjának tagjaival együttműködve tervezik.
A konferencián az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem és az ELI ALPS lézeres kutatóintézet nevében dr. Kiss Csaba, az ETE elnöke, prof. dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, valamint prof. dr. Szabó Gábor, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője háromoldalú együttműködési megállapodást írt alá. Céljaik között szerepel, hogy elősegítsék az országos és helyi állami energetikai közfeladatok megoldását, a gazdaságos és környezetkímélő energiagazdálkodást, az energetika különböző szakterületein dolgozó szakemberek tudományos és szakmai együttműködését.
(SZTE)
Fotó: SZTE/ Sahin-Tóth István
