A képviselők Ukrajna orosz megtámadása fényében határozottabb uniós védelempolitikát várnak és felszámolnák Európa orosz energiafüggőségét.
A képviselők szerda délelőtt Európa egy változó világban betöltött szerepéről és az ukrajnai orosz agresszió nyomán kialakult biztonsági helyzetről vitatkoztak Kaja Kallas észt miniszterelnök és Josep Borrell, az Unió külpolitikai vezetője részvételével.
A vitát megnyitó Roberta Metsola, a Parlament elnöke arról beszélt, mit lépjen az EU válaszul az orosz támadásra és az európai biztonság destabilizálására tett kremli kísérletre. „Újra kell értékelnünk Európa szerepét ebben az új világban. Fokoznunk kell védelmi kiadásainkat és többet kell költenünk az innovatív technológiára. Itt az idő, hogy határozott lépésekkel biztosítsuk minden európai biztonságát. Itt az idő, hogy létrehozzunk egy igazi biztonsági és védelmi uniót, és csökkentsük függőségünket a Kremltől. Amit eddig koordináció, szolidaritás és egység terén tapasztalhattunk, az példátlan – és mintául kell szolgálnia a további lépéseinkez.”
Kaja Kallas észt miniszterelnök emlékeztette a Parlamentet, hogy ő maga is egy kitelepített nő gyermeke, mert édesanyját Sztálin Szibériába vitette. A miniszterelnök méltatta az Unió eddigi intézkedéseit és az európaiak a háború elől menekülőkkel szemben tanúsított szolidaritását. Ugyanakkor hangsúlyozta: „hosszú távra kell berendezkednünk. Stratégiai célból türelemmel kell lennünk, mert holnapra még nem lesz béke.”
Kallas miniszterelnök szerint „az okos feltartóztatás politikájára” van szükség. Az Uniónak „eltökéltebben és gyorsabban kell felszámolnia az orosz földgáz- és olajfüggőségét” és „a NATO-val kéz a kézben” meg kell erősítenie Európa védelmét. Ukrajna jövőjével kapcsolatban Kallas kijelentette: „Nem pusztán érdekünk, hogy Ukrajnának megadjuk a jövőbeli uniós tagság lehetőségét, hanem erkölcsi kötelességünk is. Ukrajna nem Ukrajnáért harcol, hanem Európáért. Ha nem most tesszük ezt meg, akkor mikor?
Az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell azt hangsúlyozta, hogy a most zajló háború „nyomot hagy a történelemben”, és az Uniónak és állampolgárainak végre közös erőfeszítéssel csökkenteniük kell energiafüggőségüket Oroszországtól. A feladatba az is beletartozik, hogy el kell magyarázni az európaiaknak: „az életstílusunknak ára van”. Európának fel kell készülnie arra, hogy az Oroszországnak adandó válasz sokba fog kerülni, a háború következményei éveken át érezhetők lesznek és évtizedeken át formálhatják az európai politikát, mondta.
A felszólalások itt tekinthetők meg.
Meg kell erősíteni Európa védelmét, új európai menedéljogi szabályokra van szükség, és el kell zárni az orosz gázcsapot
A képviselőcsoportok vezérszónokai az alábbiak voltak: Arnaud Danjean (EPP, Franciaország), Iratxe García Pérez (S&D, Spanyolország), Nathalie Loiseau (Renew Europe, Franciaország), Ska Keller (Zöldek/EFA, Németország), Jaak Madison (ID, Észtország), Anna Fotyga (ECR, Lengyelország) és Martin Schirdewan (Baloldal, Németország). Felszólalásaik itt tekinthetők meg.
Több képviselő megemlítette az Unió a védelmi képességeinek növelésére tett korábbi, sikertelen kísérleteit. Üdvözölték az uniós biztonságpolitikát orientáló Stratégiai iránytűt, sürgették az Európai Védelmi Unió ügyének előmozdítását, a tagállamoktól pedig azt kérték: tegyenek meg mindent vállalásaik teljesítésére. Hangsúlyozták, hogy az Uniónak fel kell hagynia az orosz földgáz és kőolaj importjával, többet kell befektetnie zöld technológiákba és az energiatárolásba, és a menekültek ellátása jelentette felelősség megosztása érdekében megfelelő migrációs rendszert kell kialakítania.
Néhányan rámutattak, hogy a védelmi befektetések nem pusztán hadseregre szánt forrásokat jelentenek, hanem például a kulcsfontosságú infrastruktúrák, a kiber-ellenállóképesség és a zöld átmenet támogatását is. Mások hatékonyabb szankciókat vártak Vlagyimír Putyin orosz elnök és oligarchái ellen, és az adózás átláthatóságának növelését és a fegyverkezési verseny lassítását kérték.
A vita magyar felszólalója
Gál Kinga (független)
