A Parlament az uniós választási törvény reformjába kezdett, hogy egységes európai választássá alakítsa a most 27 eltérő rendszer szerint zajló európai parlamenti választásokat.
- Földrajzilag kiegyensúlyozott uniós listákról 28 további képviselő juthasson be az Európai Parlamentbe
- Minden tagállam engedélyezze a levélszavazat leadását, legyen egységes a választási küszöb, és 18 évesek is indulhassanak jelöltként a választáson
- A nemek egyensúlyát a cipzárelv (egy férfi, egy nő) vagy kvótarendszer alkalmazása biztosítsa
- A szavazás napja legyen mindenütt május 9.
Kedden a képviselők az európai választási szabályok teljes átdolgozását indítványozó jogalkotási jelentésről döntöttek. A jogszabálytervezetet 323 szavazattal, 262 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett, az azt kísérő állásfoglalást pedig 331 szavazattal, 257 ellenében és 52 tartózkodás mellett fogadták el.
A képviselők által kidolgozott rendszerben minden választópolgárnak két szavazata lenne: az egyikkel a nemzeti választókerületeken belül választanának képviselőt az Európai Parlamentbe, a másikkal pedig további 28 mandátum sorsáról döntenének egy közös uniós választókerületen belül. Az uniós választókerület listáin kötelező földrajzi képviselet biztosítaná, hogy a kisebb tagállamok se kerülhessenek versenyhátrányba a nagyobb tagállamokkal szemben. A javaslat szerint a páneurópai listákra európai választási formációk, például nemzeti politikai pártok és/vagy országos választói szövetségek koalíciói, illetve európai politikai pártok állíthatnának jelöltet.
A Parlament a nemek közötti egyenlőséget is fontosnak tartja. Jóllehet a legutolsó választásokon általában véve már jobb volt a nemek aránya, néhány tagország továbbra sem küldött egyetlen női képviselőt sem az Európai Parlamentbe. A képviselők ezért az egy-férfi-egy-nő (ún. cipzár-) elv vagy a kvóták kötelező alkalmazását szorgalmazzák.
Néhány további javaslat annak hangsúlyozására, hogy a választások ezúttal európai szinten zajlanak:
- a szavazás minden országban május 9-én legyen;
- már 18 évesen is indulhasson valaki jelöltként;
- a több mint 60 képviselői helyből álló nemzeti választókerületek esetében az érvényesen leadott szavazatok 3,5 százaléka legyen a választási küszöb;
- minden polgár, köztük a fogyatékossággal élő személyek is ugyanúgy szavazhassanak, és legyen mindenhol biztosított a levélszavazat lehetősége; és
- a csúcsjelölt-rendszer keretében a választópolgárok a páneurópai listán szavazhassanak az Európai Bizottság elnökére.
A választási folyamat felügyeletéről és az új szabályok betartatásáról az újonnan felállítandó európai választási hatóság gondoskodna.
Domènec Ruiz Devesa (S&D, Spanyolország) szerint
„Ezek a reformok megerősítik az európai politikai pártokat, amelyek láthatóbbá válnak, és az egész EU-ban kampányolhatnak – leginkább a páneurópai listán szereplő jelöltjeik révén. Ezáltal egy valódi, európai vita alakulhat ki. A választók tudják majd, hogy európai politikai szervezetekre és az Európai Bizottság elnökjelöltjeire szavaznak. A Parlament határozott üzenetet küldött a Tanácsnak: eljött az idő, hogy napjaink politikai valóságának megfelelően változtassuk meg az európai választások szabályait.”
A hétfői vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
A jelentéstevő sajtótájékoztatójára május 3-án 17 órai kezdettel kerül sor. A személyes vagy online részvétel módjáról további információ itt olvasható angolul.
A következő lépések
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 223. cikke értelmében a Parlament saját kezdeményezésű jogalkotási javaslata akkor indulhat el a megvalósulás felé, ha a Tanács a saját módosításaival egyhangúlag jóváhagyja azt. A jóváhagyott javaslat ezután visszakerül a Parlament elé, ahol a képviselők a módosított szöveget elfogadhatják vagy elutasíthatják. Ha elfogadják, akkor ezután még az egyes tagállamoknak is jóvá kell azt hagyni a saját alkotmányos előírásaiknak megfelelően.
Háttér
Az európai választási okmány 1976-ban született. Ezt követően 2002-ben és 2018-ban módosították azt (bár az utóbbi módosítás még nem lépett hatályba). Olyan közös elveket fektet le, amelyeket minden tagállamnak követnie kell az európai parlamenti választások lebonyolításakor. Az okmány a jelenlegi formájában azonban nem rendelkezik arról, hogy az Európai Unió egészében egységes legyen a választási rendszer.
Az európai választások területén az Európai Parlament rendelkezik jogszabálykezdeményezési hatáskörrel.
