A kormányzati szektor 2017. évi hiánya az előzetes adatok szerint 746,3 milliárd forint, a GDP 2,0 százaléka volt, az előző évihez képest 156,9 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,3 százalékponttal romlott – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A hiány növekedése a kiadásoknak a bevételeknél nagyobb mértékű bővüléséből adódott. A bevételek 1115,6 milliárd forinttal, 7,0 százalékkal, a kiadások 1272,4 milliárd forinttal, 7,7 százalékkal nőttek.
Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.
Az adatok számításakor az Eximbankot az államháztartás részeként vették számításba, anélkül a deficit 754,4 milliárd forint volt a tavalyi évben.
A KSH külön közleményben szögezte le, hogy a magyar statisztikai hatóságok továbbra is fenntartják álláspontjukat, amely szerint az Eximbank besorolása az államháztartásba “nem szolgálja a gazdasági és pénzügyi folyamatok valóságnak megfelelő bemutatását és nem felel meg a nemzetgazdasági elszámolások alapját jelentő módszertannak, az EU jogszabályba foglalt ESA2010-nek sem”. Az Eurostat azonban eldöntötte, hogy saját publikációiban az Eximbankot az államháztartás részeként fogja elszámolni, ami azzal fenyeget, hogy az ország szempontjából fontos makrogazdasági mutató két hivatalos közzététele valósul meg, az egyik a magyar statisztikai hatóságoké Eximbank nélkül, a másik az Eurostaté Eximbankkal együtt számított államadósság adat lenne. Ezt elkerülendő a magyar statisztikai hatóságok úgy döntöttek, hogy a túlzott hiány eljárás (Excessive Deficit Procedure – EDP) számításokban az Eximbankot az államháztartás részeként mutatják be.
Az EDP jelentés a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján közli, hogy a kormányzati szektor adóssága 2017 végén 28 096 milliárd forint, a GDP 73,6 százaléka, az Eximbank nélkül 27 360 milliárd forint, a GDP 71,7 százaléka volt.
A KSH adatai szerint a termelési adók 458,1 milliárd forinttal (7,1 százalékkal) emelkedtek, ezen belül 328,0 milliárd forint (9,9 százalékos) volt az áfabevétel növekedése. A jövedelemadó-bevételek 203,4 milliárd forinttal (7,7 százalékkal) voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A társadalombiztosítási hozzájárulások 76,6 milliárd forinttal (1,6 százalékkal) növekedtek. Az egyéb bevételek – főként az uniós támogatások jelentős emelkedése következtében – 375,9 milliárd forinttal, 18,7 százalékkal haladták meg az előző évit.
A kiadások 1272,4 milliárd forinttal, 7,7 százalékkal nőttek. A kifizetett munkavállalói jövedelem 271,0 milliárd forinttal (7,0 százalékkal), a pénzbeni társadalmi juttatások 140,5 milliárd forinttal (3,1 százalékkal) haladták meg az előző évit. A beruházási kiadások 591,0 milliárd forinttal (53,9 százalékkal), a folyó termelőfelhasználás pedig 266,0 milliárd forinttal (10,8 százalékkal) nőtt. Az egyéb kiadásoknál a növekedés 78,7 milliárd (2,3 százalékos) volt.
A kormányzati szektor kamatkiadásai ugyanakkor 74,8 milliárd forinttal (6,5 százalékkal) mérséklődtek az egy évvel korábbihoz hasonlítva.
Az EDP jelentés erre az évre 962,97 milliárd forint deficittel, 29 933 milliárd forintos bruttó államadóssággal és 40 900 milliárd forintos nominális GDP-vel számol, amiből 2,4 százalékos GDP arányos hiány és 73,2 százalékos adósságmutató adódik.
