Ellenszavazat nélkül döntött a monetáris tanács az alapkamat tartásáról augusztusban

Gazdaság

A monetáris tanács tagjai ellenszavazat nélkül döntöttek az alapkamat, az egynapos és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatának 0,9 százalékon, valamint az egynapos jegybanki betét kamatának mínusz 0,05 százalékon tartásáról augusztusban – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az augusztus 27-i kamatdöntő ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvében a honlapján szerdán.

A közlemény szerint a beérkezett adatokat, illetve az inflációs és makrogazdasági kilátásokat övező kockázatokat figyelembe véve a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a júniusi inflációs jelentés előrejelzése, valamint az előző kamatdöntés óta beérkezett adatok, illetve a hazai és nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok augusztusban nem indokolják a monetáris kondíciók megváltoztatását.

A tartósabb inflációs tendenciáknál a lefelé mutató kockázatok erősödtek, amelyek mértékének megítéléséhez a második fél évben beérkező adatok meghatározóak. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.

A monetáris politikában továbbra is óvatos megközelítés indokolt. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni. A tanács megítélése szerint a monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek.

Az éves fogyasztóiár-index a nyári hónapokban az MNB várakozásainak megfelelően csökkenésnek indult. Júliusban az infláció 3,3, a maginfláció 3,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalékra mérséklődött. A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken.
Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. Mivel az inflációt meghatározó tényezők továbbra is változékonyan alakulnak, a kilátások megítélésében változatlanul kiemelt figyelmet szükséges fordítani a tartós tendenciákat megragadó mutatókra – erősítették meg a tanácstagok.

A testület továbbra is arra számít, hogy a gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, ugyanakkor továbbra is élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal bővül. A költségvetési politika 2019 után 2020-ban is anticiklikus hatású marad.

A júniusban bevezetett Magyar Állampapír (MÁP) Pluszból indulása óta több mint 1650 milliárd forintnyit jegyeztek. A tanács tagjai kiemelték, hogy a következő hónapokban fontos tényező lesz a MÁP Plusz program megtakarításokra gyakorolt tartós hatásainak értékelése, ugyanis az inflációs folyamatokra is hatással lehet. Az anticiklikussá váló fiskális politika a gazdasági növekedést és az inflációs kilátásokat is befolyásolja, melynek nyomon követése szintén kiemelten fontos – mutat rá a testület.

Kitérnek arra is, hogy az előző kamatdöntés óta romlott a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat. A globálisan meghatározó jegybankok a világgazdaság romló növekedési kilátásainak következtében az elmúlt időszakban az egyre lazább irányultság felé mozdultak el. Ezzel kapcsolatban a döntéshozók egyetértettek abban, hogy a következő időszakban szoros figyelemmel kell követni a romló, különösen az európai konjunktúra lehetséges dezinflációs hatásait, valamint a külső monetáris politikai környezet megváltozását.

A közlemény felidézi, hogy a testület a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében július 1-jén 300 milliárd forint keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját. A növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács célzottan kívánja elősegíteni a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását. A vállalati kötvénykibocsátások felfutására várhatóan a negyedik negyedévben kerül sor.
A program szervesen kiegészíti a 2019 elején indult növekedési hitelprogram fix konstrukciót, amelynek keretében a hitelintézetek július végéig 219 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hazai kkv-kkal.

A közlemény felidézi továbbá, hogy a tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg. Hozzáteszik, az MNB az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon. Ennek megfelelően, az elmúlt időszakban, az átlagos kiszorítandó likviditás elérése érdekében emelkedett a forintlikviditást nyújtó devizaswapeszköz állománya.

A monetáris tanács következő kamatmeghatározó ülését szeptember 24-én tartja, amelyről október 9-én, 14 órakor tesz közzé rövidített jegyzőkönyvet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.