A kormány gazdaságpolitikai céljairól beszélt Orbán Viktor a KAVOSZ „20 éves a Széchenyi Kártya Program” című keddi rendezvényen – számolt be a Portfolio.
A miniszterelnök szerint a legnagyobb munka a 2023-as költségvetés újratervezésel. Július elseje óta, a költségvetés elfogadása óta történt egy és más. A jövő évi költségvetést hozzá kell igazítanunk a jelenlegi helyzethez rendeleti kormányzás keretében – mondta.
Mivel nincs új európai struktúra, saját mentőcsónakot kell találnunk
– vélekedett. Saját mentőcsónakot kell megépítenünk a magyar gazdaság számára, ami egyszerre védi meg a lakosságot az elszállóm energiaáraktól és képes fenntartani a magyar cégek működését – fűzte hozzá.
A jó hír, hogy 2015-2021 között az EU növekedését rendszeresen sikerült több mint kétszeres mértékben meghaladni – emlékeztetett. Ezzel arra utalt, hogy van dinamika a magyar gazdaságban.
A rossz hír azonban, hogy az energia, az infláció és a kamatok a magyarokat is sújtani fogják. Az energia a legnagyobb ügy és a legnehezebb kihívás – értékelte. A mai rezsitámogatási rendszerben átlagosan minden hónapban a magyar költségvetés minden háztartásnak ad 180 ezer forintot – jegyezte meg.
Ha ezt nem adná a kormány, akkor mindenkinek átlagosan ennyivel magasabb lenne az energiaszámlája
– fűzte hozzá.
Elismerte, hogy a rezsicsökkentés közgazdasági szempontból vitatható, de társadalompolitikai szempontok szerint nem.
Felidézte, hogy a munkaadók és a munkavállalók minimálbéremelésről szóló tárgyalásain előkerült az a lehetőség is, hogy az állam csökkentse a járulékokat, mert akkor a vállalkozók könnyebben tudják emelni a béreket.
Nem tudjuk csökkenteni a TB-járulékot, mert a falnál vagyunk már, nincs hová hátrálni. Nem tud kigazdálkodni a magyar költségvetés járulékcsökkentést
– reagált ezekre az igényekre Orbán Viktor.
