Magyarország bruttó hazai terméke 2023 második negyedévében a nyers adatok szerint 2,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva közölte első becslése alapján szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent.
A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez a legnagyobb mértékben az ipar, a piaci szolgáltatások, ezen belül főként a szállítás, raktározás és a kereskedelem járul hozzá. A csökkenést mérsékelte a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése, megközelítve a Covid19-járvány előtti szintet.
Az első fél évben a bruttó hazai termék 1,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A bruttó hazai termék (GDP) második negyedévi részletes adatait szeptember 1-jén közli második becslése alapján a KSH.
A Pénzügyminisztérium előhúzta a “brüsszeli szankciós” kártyát
Néhány percet kellett csak várni a KSH közleményének megjelenése után, a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium már megmagyarázta, hogy mindenki más (főleg Brüsszel), csak a magyar kormány nem.
A magyar gazdaság az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére az év második felében visszatér a növekedési pályára, jövőre ismét uniós átlag felett teljesíthet – közölte a Pénzügyminisztérium (PM) az MTI-vel.
“A gazdaság alapjai stabilak: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős, az inflációt csökkenő pályára állítottuk. Bár Magyarország továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság teljesítménye 4 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, miközben az uniós átlag 3,1 százalék”
– fogalmaztak a közleményben, azt kifelejtve, hogy miért a magyar gazdaságot sújta példátlan mértékben a “szankciós” infláció. Az is kimaradt, hogy miért vagyunk továbbra is mérföldekkel lemaradva az EU-s átlagbérekhez képest.
Az orosz-ukrán háború és a brüsszeli szankciók káros hatásai továbbra is kedvezőtlen külső környezetet teremtenek. A KSH első becslése szerint éves összevetésben a második negyedévben 2,3 százalékkal, míg az első negyedévhez képest 0,3 százalékkal mérséklődött a magyar gazdaság teljesítménye.
“Az Európai Bizottság a hazánknak járó források visszatartásával rontja gazdasági teljesítményünket, ennek ellenére a 2021. évi 7,2 százalékos és a 2022-es 4,6 százalékos növekedésnek köszönhetően a magyar gazdaság továbbra felülmúlja az uniós átlagot a járvány utáni újraindítást tekintve”
– áll a közleményben.
Magyarország ebben a tekintetben megelőzi többek között Németországot, Franciaországot, Csehországot és Olaszországot is. Európa kilátásai jelenleg nem kedvezőek, a magyar gazdaság azonban már az év második felében visszatérhet a növekedési pályára. A következő hónapokban a reálkeresetek és a fogyasztás bővülése, az ipar növekedése és a javuló külkereskedelmi mérleg is kedvezően hathat a gazdaság teljesítményére.
A kormányzati intézkedések együttes hatására az infláció akár már az év vége előtt egy számjegyűre mérséklődhet. A gazdaság alappillére, a munkaerőpiac továbbra is ellenállónak bizonyul: a foglalkoztatottság a 2010 óta létrehozott, közel 1 millió új munkahellyel rekordszinten áll, a 3,9 százalékos munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az uniós országok körében.
A magyar beruházási ráta az Európai Unióban jelenleg a legmagasabb, meghaladja a GDP 28 százalékát, amely a következő évek növekedését támogatja. A kormány a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, valamint garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket, és a rezsicsökkentést – hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium közleménye.
