Orbán Viktor hónapokkal korábban belengette, hogy még idén ősszel 10 százalék alá csökkenti nekünk az inflációt, ez pedig természetesen kötelező érvényű volt a statisztikusokra is: ha törik, ha szakad, valahogy ki kellett jönnie ennek az egyébként nem különösebben jó adatnak.
A Népszava azt írja, több közgazdász is kételkedik abban, hogy októberben 10 százalék alá csökkent volna az infláció, pontosabban a mutató 9,9 százalékra való csökkenését kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – vitatott – módszertanának tudják be. Ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az infláció októberben valahol 11-12 százalék között lenne.
Valójában a gázárak esetében a KSH módszertani döntése szerint két termékről van szó: egyfelől a „lakossági piaci áras” termékről, másfelől pedig a rezsitámogatott gázról. Az előbbinek az ára jelentősen csökkent, számszerűen 30 százalékkal, míg a rezsitámogatott árak változatlanul maradtak. Ha ezt a két árváltozást a tényleges felhasználási mennyiséggel súlyozzák, akkor az jönne ki, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal csökkent.
A magyarországi infláció majdnem HÁROMSZOR akkora, mint az EU átlaga
Mellár Tamás szerint, ha a KSH két külön terméknek vette volna figyelembe a piaci és rezsivédett árazású gázt, és úgy számolta volna az árindexet, akkor nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani azt, hanem valahol 11-12 százalék körül lett volna. Ugyanerre jutott saját számítását végigvezetve Katona Tamás is, szerinte:
az októberi infláció a hivatalosan közöltnél 1,1 százalékponttal lehetett magasabb.
Hasonló számszerű megállapításra jutott Róna Péter közgazdász is, aki szerint az infláció októberben 11 százalék felett lett volna a KSH régi módszertanával számolva. A statisztikai hivatal a fogyasztás mérséklődését árcsökkenésnek tekintette, ami a módszertani változásnak volt köszönhető. A közgazdász szerint nem azzal van gond, ha megváltoztatják egy számítás módszertanát, ez bevett gyakorlat, ám ennek is van koreográfiája. Az egyik ilyen, hogy év közben nem változtatnak a szabályokon, hiszen ha ezt teszik, akkor megszűnik az összehasonlíthatóság.
akkor nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani azt, hanem valahol 11-12 százalék körül lett volna.
24,5 százalék volt az infláció decemberben, a Fidesz gyorsan rá is kente a “dollárbaloldalra”
Katona Tamás, a Szegedi Tudományegyetem statisztikai tanszékének professzora is úgy látja, hogy az októberi infláció a hivatalosan közöltnél 1,1 százalékponttal lehetett magasabb. A KSH tavaly választott módszertana szerint a gáz és az áram adott hónapra jutó árát annak megfelelően határozzák meg, hogy a lakosság milyen arányban fogyasztott az olcsóbb és a drágább termékből. Azaz a lakossági fogyasztás csökkenését árcsökkenésként veszik figyelembe.
Róna Péter is hasonlóan látja, a közgazdász szerint az infláció októberben 11 százalék felett lett volna a régi módszertannal számolva. A KSH a fogyasztás mérséklődését árcsökkenésnek tekintette, ami a módszertani változásnak volt köszönhető, amelynek leírása és magyarázata már tavalyi bevezetésekor is több kérdést vetett fel, s ezek azóta is rendezetlenek – tette hozzá a közgazdász
