A Debreceni Járási és Nyomozó Ügyészség vádirata szerint az elsőrendű vádlott, B. József
előbb az Észak-Alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Ellenőrzési Osztályának
vezetője, majd a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal ellenőrzési osztályvezetője volt.
Megbízólevelét 2015 májusában vonták vissza.
B. József hatáskörébe tartozott többek között az, hogy a nyugellátás megállapításával
kapcsolatos adatokat, így a biztosítási jogviszony időtartamát, illetve az ügyfél kereseti
adatait ellenőrizzék. Az ügyeket az osztályvezető, vagy megbízottja szignálta az osztályon
dolgozó kormánytisztviselőkre. A vádirat szerint azonban a vádlott az ügyeket ténylegesen
nem adta át az ellenőröknek, hanem maga intézte. A kijelölt ellenőrök nem tudtak arról,
hogy valótlan adatokkal állnak szemben, és aláírták a jegyzőkönyveket, feltétel nélkül
eleget téve az osztályvezető utasításának. Az ügyészség szerint B. József az ügy további
26 vádlottja számára jogszerűtlenül ismert el bizonyos adatokat. A vádlottaknak a nők
korhatár alatti, életkortól független öregségi nyugdíj megállapításához, a kedvezményes
öregségi nyugdíjhoz legalább 40 év jogosultsági idővel kellett volna rendelkezniük, de ezt
nem tudták felmutatni. Ezért keresték fel 2013 májusa és 2015 májusa között B. Józsefet,
és „rábírták, hogy jogszerűtlenül ismerjen el szolgálati időt, illetőleg kereseti adatokat” –
írja a vád.
B. József néhányuknak több munkaviszonyt is leigazolt, néha csak pár hónapot, más
esetekben azonban akár 3 – 7 év szolgálati időt is. A jegyzőkönyvekben általában
segédmunkás, adminisztrátori vagy varrónői munkakört jelölt meg és munkáltatóként
legtöbbször egy ruházati szövetkezetet, egy vendéglátóipari vállalatot, és egy állami
gazdaságot írt be. A valótlan munkaviszonyok több évtizeden átíveltek, volt, akinek a 70-es
évekre igazolta le a hiányzó időszakot, másoknak már javában a 2000 utáni évekre
jegyezte be a szolgálati időt. A valótlan adatok felhasználásával az elsőrendű vádlott hamis
tartalmú jegyzőkönyveket készített, melyeket mit sem sejtő beosztottai aláírtak, iktattak,
majd megküldtek a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság
Nyilvántartási Osztályának – tartalmazza a vád. Az ellenőrzés során sem a bérnyilvántartó
kartonokat, sem a munkaügyi nyilvántartásokat nem vették górcső alá. A hamis adatok
aztán bekerültek a közhiteles nyilvántartásba, melyek alapján az érintettek számára
jogosulatlanul megállapították, majd folyósították a nyugdíjakat, vagyoni hátrányt okozva
ezzel a költségvetésnek – állapította meg a vádhatóság.
Arra is akadt példa, hogy az első körben leigazolt szolgálati jogviszony mégsem lett
elegendő, és visszautasították a nyugdíjigényt. Ilyenkor B. József újabb munkaviszonyokat
írt be, az illető ismét beadta kérelmét, amely másodjára már átment a nyugdíjbiztosítási
igazgatóságon és megállapították a járandóságot. Néhány jegyzőkönyv fennakadt a
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság ellenőrzésén, azokat a nyugdíjigényeket el is utasították.
Több vádlott azonban éveken át kapta a kedvezményes öregségi nyugdíjat. Van, akinek
összességében másfél millió forintot, másoknak 3 és fél – 4 és fél millió forintot fizettek ki
nyugdíjellátásként. A vádlottak között több olyan nő van, aki csak 2023 – 2024-től lett
volna jogosult az öregségi teljes nyugdíjra – írja a vádirat.
