130 éve, 1893. szeptember 16-án született Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós, a Szegedi Tudományegyetem korábbi rektora. Rá emlékeztek az universitas dékánjai, oktatói, hallgatói és dolgozói szeptember 15-én a Rektori Hivatal előtt, ahol Szent-Györgyi szobra áll.
Emlékező beszédében Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora megemlítette, arról már többször beszélt, hogy egy kiváló államférfi, kiváló kutató, kiváló filozófus milyen attribútumokkal rendelkezik.
Amikor utoljára itt álltam, akkor felolvastam egy filozofikus témájú könyvéből, amiben pont arról írt, hogy a háború és a saját magunk kiirtása ügyében milyen hatékonyan megyünk előre. Érdekes látni, hogy egy év elteltével milyen jól végig visszük ezt a folyamatot. A hétköznapjaink részévé vált az a tény, hogy mellettünk, egy határral arrébb naponta több ezer ember hal meg egy olyan háborúban, aminek nincs sok értelme
– kezdte beszédét a Szegedi Tudományegyetem rektora.
Rovó László szerint, amikor Szent-Györgyi Albert és Szeged kapcsolatáról beszélünk, két dolgot kell kiemelni. Az egyik a mindenki által ismert Nobel-díj, a másik pedig az, hogy amikor Kolozsvárra 1941-ben visszaköltözött a Ferenc József Tudományegyetem, akkor ő volt a Szegeden tovább működő egyetem első rektora egy évig.
Rovó László szerint 1921-ben nem mindenki örült annak, hogy Szegedre kerül az egyetem.
Ahhoz, hogy egy ilyen nagy intézményt elindítson valaki, be kellett építeni egy olyan „rakétát” a rendszerbe, ami azonnal az egyetem irányába koncentrálta a figyelmet. Klebelsberg jól látta ezt a kérdést, és hihetetlen pénzt, paripát, fegyvert mozgatott meg azért, hogy az újrainduló egyetem úgy kerüljön föl a nemzetközi porondra, hogy a világ számára rögtön egyértelművé tegyék, mi jött létre itt az elmúlt években. Ennek a példája volt Szent-Györgyi kémiai, biokémiai kutatócsoportjának, intézetének létrehozása, amit mi talán a C-vitamin felfedezéséről ismerünk, de ennél sokkal összetettebb rendszerről volt szó
– fejtette ki a rektor. Majd hozzátette,
olyan biokémiai kutatócsoportot hozott létre, ami alapjaiban meghatározta a Szegedi Tudományegyetem rangját a nemzetközi területen. Számos olyan felismerés kapcsolódik a kutatócsoporthoz, ami akár több Nobel-díjat is érhetett volna.
Az ünnepségen Dr. Kosztolányi József egyetemi docens Szent-Györgyi Albert Psalmus Humanus és Hat ima című művéből olvasott fel részleteket. Levetítették a Benedekfi István zongoraművész, zeneszerző zenéjével és Janik László színművész szövegével íródott Szent-Györgyi Albert himnusz új, áthangszerelt változatának felvételét, amelyen az Universitas Szimfonikus Zenekar és a Szegedi Egyetemi Énekkar szerepel. Dr. Fendler Judit kancellár és Prof. Dr. Rovó László rektor paprikakoszorút helyezett el a 130 éve született Nobel-díjas tudós egész alakos szobránál. A délután folyamán élménysétát is tartottak, amelyen a Szent-Györgyi szegedi munkásságához kötődő helyszíneket keresték fel az érdeklődők.
(SZTE)
Fotók: Frank Yvette
