A bruttó fizetés 100%-ára nőtt a CSED

A családok szociális védelme már az 1900-as évek első felében előtérbe került Magyarországon. A családi pótlékot 1912. június 11-én vezették be, amely a gyermeknevelés költségeihez való rendszeres pénzbeli hozzájárulás volt. Később, 1922-től már terhességi és szoptatási segélyt is igénybe tudták venni a családtagok.

A magyar családpolitika kezdeteként szokás megjelölni az 1940-ben létrehozott Országos Nép- és Családvédelmi Alapot, az intézményesített forma révén a gyermekek védelme is beépült az állami szociális ellátórendszerbe. Az Alap érdeme az 1941-től bevezetett gyermekek után járó táppénzpótlék is, amely 1946-tól lényegében társadalombiztosítási szolgáltatássá vált.

A családok szociális védelme már az 1900-as évek első felében előtérbe került Magyarországon. A családi pótlékot 1912. június 11-én vezették be, amely a gyermeknevelés költségeihez való rendszeres pénzbeli hozzájárulás volt. Később, 1922-től már terhességi és szoptatási segélyt is igénybe tudták venni a családtagok.

A magyar családpolitika kezdeteként szokás megjelölni az 1940-ben létrehozott Országos Nép- és Családvédelmi Alapot, az intézményesített forma révén a gyermekek védelme is beépült az állami szociális ellátórendszerbe. Az Alap érdeme az 1941-től bevezetett gyermekek után járó táppénzpótlék is, amely 1946-tól lényegében társadalombiztosítási szolgáltatássá vált.

Az anya és gyermekvédelem továbbfejlesztéséről szóló kormányrendeletek Magyarországon 1953-ban jelentek meg. Az akkori népesedéspolitikát a mai napig Ratkó-korszakként emlegetik, ami az akkori egészségügyi miniszter, Ratkó Anna nevével forrt össze. Ebben a korszakban indult el az óvodai és bölcsődei rendszer alapjainak letétele is, hogy a dolgozó nők szabadon visszatérhessenek a munkahelyükre, ezzel is ösztönözve a gyermekvállalási kedvet. Az intézkedések közül a köztudatban leginkább a gyermektelenségi adó és az abortusztilalom maradt meg.

Az 1967-es év lényeges változást hozott, ekkor vezették be a gyermekgondozást segítő ellátást (GYES), mely a gyermek 2 és fél éves koráig lehetett igénybe venni.

A következő évtizedekben a pénzbeli családtámogatások is fejlődtek és a rendszerváltást megelőzően gyakorlatilag kiépült az a gyermekes családokat támogató rendszer, amelynek egyes intézményeit ma is megtaláljuk a társadalombiztosítás és a családtámogatás ellátásai között.

Napjaink aktualitására térve a csecsemőgondozási díj (a továbbiakban CSED) 2015. január 1-jétől került bevezetésre. Ez egy olyan pénzbeli ellátás, amely a szülési szabadság időtartamára jár, ha rendelkezünk a megfelelő biztosítási jogviszonnyal. Korábban terhességi-gyermekágyi segély volt az elnevezése. Az úgynevezett CSED bevezetése óta az egyik legnagyobb változás, ami hatással lesz a családok „költségvetésére”, a 2020. évi CXXXIV. törvény, ami a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvénynek a csecsemőgondozási díj emelésével összefüggő módosításáról szól, és 2021. július 1-jén lépett hatályba. Ettől a dátumtól kezdve a csecsemőgondozási díj (CSED) összege a bruttó fizetés 70 %-áról annak 100 %-ára emelkedik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az otthon maradt kismamák az újszülöttet kedvezőbb anyagi helyzetben gondozhatják. A jogszabályváltozás és ezzel együtt a CSED összegének növekedése azokra is vonatkozik, akik már igénybe veszik ezt a juttatást. Még pedig úgy, hogy a megállapított bruttó díjból levonják a személyi jövedelemadót, azonban társadalombiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot nem kell utána fizetni.

Persze az egyik legfontosabb kérdés, ami felvetődhet az emberben az az, hogy ki is igényelheti ezt az ellátást.

A CSED-re nem csak a szülő nő lehet jogosult, hanem az a nő, aki örökbe fogadja a csecsemőt vagy az a gyám, aki jogerős döntés alapján gondozza a gyermeket. Ezen kívül a vér szerinti apa is lehet jogosult, ha az anya nem tudja igénybe venni.

A CSED igénybevételének alapfeltétele, hogy a gyermek születését megelőző 2 éven belül a szülő vagy gondozó 365 napon át rendelkezzen társadalombiztosítási jogviszonnyal. Mindezt úgy, hogy a gyermek a biztosítás tartama alatt, a biztosítást megszűnése utáni 42 napon belül vagy a biztosítás megszűnése utáni negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül születik meg. Fontos megjegyezni, hogy a 365 napos biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie. A CSED szempontjából a TB-biztosított idő akkor folyamatos, ha nincs benne 30 napnál nagyobb megszakítás.

Gyakran előforduló kérdés: mennyi időre igényelhető pontosan a CSED?

A szülési szabadsággal megegyező időtartamra jár a díj, ez jelenleg 24 hét. Amennyiben a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, úgy a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik. A CSED-re való jogosultság ez alapján a szülés várható időpontját megelőző négy hét valamely napja lehet, de legkésőbb a szülés napja.A CSED legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár. Ez alól kivétel, ha a gyermek koraszülött és szükséges az intézményi gondozása. Ekkor a szülést követő egy éven belül is igénybe vehető a szülési szabadság és a CSED onnantól, hogy gyermek kikerült a kórházból.

Fontos tudni azért azt is, hogy mikor nem jár a CSED. Két esetet lehet ide sorolni. Az egyik ilyen a szülési szabadság azon időtartamára vonatkozik, amikor az igénylő a teljes keresetét megkapja, míg a másik esetben akkor, ha az igénylő bármilyen keresőtevékenységet folytat a jogosultság kezdőnapjától, kivéve nevelőszülői tevékenység.

Végül, de nem utolsó sorban nézzük meg, hogyan is lehet a CSED-et igényelni!

Ehhez az igénylőnek a következő dokumentumokat kell kitölteni:

• „Nyilatkozat csecsemőgondozási díj megállapításához” elnevezésű nyomtatványt,
• az egyéni vállalkozó, az őstermelő az “Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez” elnevezésű nyomtatványt tölti ki,
• és egyúttal érdemes leadni a gyermekgondozási díj iránti kérelmet is, amelyhez a “Nyilatkozat csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj együttes igényléséhez” elnevezésű nyomtatvány szükséges.

A biztosítottnak ezeket a dokumentumokat a munkahelyén (foglalkoztatójánál) kell leadnia.

De mit tegyünk, ha időközben a munkahelyünk jogutód nélkül megszűnt?

Ilyenkor se essünk kétségbe, ebben az esetben a volt foglalkoztató székhelye szerinti kormányhivatalban, Budapesten a Budapest Fővárosi Kormányhivatalban járnak el.

Őstermelő, egyéni vállalkozó és egyéb önfoglalkoztató a nyomtatványt elektronikus úton nyújthatja be a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.

A kérelmet az igénylés megérkezésétől számított 8 nap alatt bírálja el a társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a foglalkoztató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító.

Jó tanács: nagyon figyeljünk oda a CSED igénylés formai követelményeire és a kért dokumentumokra, ha az adatok hiányosak, akkor a CSED ügyintézés akár 60 napig is eltarthat. Megjegyzendő, hogy a CSED-et a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja, ha a jogosult nem rendelkezik munkáltatói kifizetőhellyel.

Zárógondolatként a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény preambulumából idézve: „Gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését.” Napjainkban Magyarországon a családok érezhetően kiemelkedő támogatásban részesülnek, amelynek eredményeként ők és a gazdaság is gyarapszik.