A pálinka története a VIII. században kezdődött arab tudósok fejlesztették ki. A tulajdonképpeni lepárlás, mint technológia feltalálásával és ismertté válásával kezdődött és a lepárlási folyamatba nagyon valószínű, hogy a hűtés fázisa is beletartozott. Ami a magyar eredetet illeti, az első hazai utalás az égetett szeszes italra, a XIV. század elejére vonatkozóan található. A pálinka megnevezés első írásos említése 1630-ból való, de ez akkor még a gabona-, gyümölcs-, és borpárlatok közös megnevezése volt. A gyümölcs pálinkára vonatkozó első írásos adat 1658-ból származik. A XVII. század végéről a szilvapálinkára utalóan már egyértelmű feljegyzések maradtak fenn, míg a következő XVIII. századból származó tárgyi emlékek egyértelműen bizonyítják, hogy hazánkban a mai értelemben vett pálinkafőzés folyt. A XIX.század elejétől a gyümölcsalapú párlatok egyértelmű megnevezésé vált a pálinka.
Mikortól állnak rendelkezésre hiteles adatok a pálinkafőzésről?
Az 1850-ben bevezetett szeszadó után, már részletes és hiteles adatok állnak rendelkezésre a pálinkafőzésről. A XIX.század közepén már több mint százezer főzde működött, ebből hatezer iparszerűen működött. Az országban minden település, gazdaság saját pálinkafőzővel rendelkezett. Azonban a XIX.század végére a szeszipar koncentrációjával a főzdék száma kevesebb, mint ezerre csökkent, amiből csak harminc volt ipari méretű. Mégis ekkortól lett a magyar szeszgyártás világszerte ismert, ami a termelés megnövekedésével járt.
Az I.világháború után
Az I. világháborút követően hatalmas változások történtek a szeszgyártásban is. Az állam erősen beleavatkozott a termelésbe, és meghatározták az előállítható mennyiséget, miközben a szeszgyárak száma tovább csökkent, a gyümölcspálinkák exportja viszont a második világháború kitöréséig folyamatosan növekedett.
A II. világháború után
A II. világháborút követően a szeszfőzdék is államosítás alá kerültek. 1952- től bevezették a feles főzést, amelynek az volt a lényege, hogy a termelő a fele főzetett pálinkát megkapta, de cserébe fizette a bérfőzési adót, és a teljes mennyiség kifőzéséhez szükséges tüzelőanyag költségét, a másik fele a főzetnek az államot illete.
1970-ben megszűnt a feles főzés, utána csak a bérfőzés és a kereskedelmi főzés létezett. 1982-ben nagy változás következett be, az állam engedélyezte a magánszemélyek pálinkafőzését is, sőt a meglévő szeszfőzdéket bérbe vagy szerződéses üzemeltetésbe is adták.
A rendszerváltást követően a szeszfőzdéket az elmaradott technikai felszereltség és a jó minőségű alapanyagok teljes hiánya jellemezte.
Az 1990-es évek végén felvállalták a pálinka ügyét. Megszervezték a gyümölcs ellátást, technológiai fejlesztéseket hajtottak végre vagy teljesen új gyártó egységeket létesítettek.
A jogalkotók is segítették a pálinka ügyét, korrekt definícióval és az egyre jobban a helyére kerülő , méltó megítélés visszaszerzésével.
A pálinka fogyasztásához, az elengedhetetlen pálinkás poharak webáruházból is beszerezhetők, vagy a Koktélbolt Szaküzletből, ami a koktél alapanyagok szaküzlete is. A pálinka története tehát nem most kezdődött, így számtalan eszközt találhatunk, amivel sokkal nagyobb élmény elfogyasztani egy ízletes párlatot.
Összegezve
A pálinkának hosszú utat kellett megtenni a történelem során, és az utóbbi évtizedek viharos időszakai után végre elérte a minőség, az elismertség és az ismertség terén a nevének megfelelő jutalmat. (x)
